
#ORFEUSZ #EURÜDIKÉ
Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet. Eurüdiké most kortárs világunk poklába száműzetik. Természetesen ide is követi őt szerelme, a görög mitológia híres dalnoka, ám Orfeusz hiába érti még az állatok nyelvét is, ez a világ számára kiismerhetetlen, a líra feltalálója egyszerre ügyefogyottá és tehetetlenné válik – nincs ereje szembemenni a 21. század világképével. Megpróbál megfelelni az Eurüdiké új ízlésvilágának. Orfeusz azonban nem képes megtagadni önmagát: a szeretett nőtől teljesen eltérő, lényegileg lassúbb, belső ritmusa nem talál harmóniát megváltozott szerelme hétköznapjaival. Halhatatlannak hitt, még a halált is túlélő szerelmük kerül veszélybe. A boldog, kortalan lassúság értelmezhetetlenné válik a jelen múlandóságában, gyorsaságában. Orfeusz újra lemegy az alvilágba a szerelme után, de most a kapcsolatuk válik pokollá. A táncduó a mítosz világa és a ma valós viszonyai között feszülő ellentétet mutatja be, ám drámaiságában ennél jóval tovább megy, hiszen hőseit is demitologizálja. Orfeusznak és Eurüdikének most nem afféle gigászi ellenfelekkel kell megküzdeniük, mint a halál. A hétköznapok, a változás, a különböző világnézet hozta dicstelen, mégis kemény harc lesz az övék. Izgalmas vállalkozás ezt a disszonanciát, és a különbözőségekben felvillanó, pillanatnyi összecsengéseket pusztán a mozdulatok nyelvére kódolni. A tánc képes megmutatni az emberi kapcsolatok mozgatórúgóit, az újra és újra feszültséget és feloldhatatlan ellentéteket generáló, belső erőket. Simkó Beatrix és Grecsó Zoltán együttműködésük sok éves tapasztalatit sűrítik duójukba, Dömölky Dániel letisztult látvány- és díszletkonstrukciójában, a Gryllus Ábris sound designer által teremtett atmoszférában.
Az előadás ajánlója: https://youtu.be/8XwxHpqINSg
Koreográfia, tánc: Simkó Beatrix, Grecsó Zoltán Zene: Gryllus Ábris Látvány: Dömölky Dániel Jelmez: Földi Petra
Az előadás helyszíne: Vígszínház Házi Színpad
Producer: Pro Progressione
Külön köszönet: Ágoston Stefánia, Bagi Anna, Kálmán Eszter, Nagy Bálint, Pető József, Reich Tamás, Sebők Borbála, Szellő Ádám, Zsalakovics Anikó
Támogatók: NKA, EMMI, Vígszínház, Műhely Alapítvány, Sín Produkció, Spicc Stúdió, Movein Stúdió, Eötvös 10, Pro Progressione, PUR E, DNN, deephoto
, , , 
#ORFEUSZ #EURÜDIKÉ
#ORFEUSZ #EURÜDIKÉ
Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet. Eurüdiké most kortárs világunk poklába száműzetik. Természetesen ide is követi őt szerelme, a görög mitológia híres dalnoka, ám Orfeusz hiába érti még az állatok nyelvét is, ez a világ számára kiismerhetetlen, a líra feltalálója egyszerre ügyefogyottá és tehetetlenné válik – nincs ereje szembemenni a 21. század világképével. Megpróbál megfelelni az Eurüdiké új ízlésvilágának. Orfeusz azonban nem képes megtagadni önmagát: a szeretett nőtől teljesen eltérő, lényegileg lassúbb, belső ritmusa nem talál harmóniát megváltozott szerelme hétköznapjaival. Halhatatlannak hitt, még a halált is túlélő szerelmük kerül veszélybe. A boldog, kortalan lassúság értelmezhetetlenné válik a jelen múlandóságában, gyorsaságában. Orfeusz újra lemegy az alvilágba a szerelme után, de most a kapcsolatuk válik pokollá. A táncduó a mítosz világa és a ma valós viszonyai között feszülő ellentétet mutatja be, ám drámaiságában ennél jóval tovább megy, hiszen hőseit is demitologizálja. Orfeusznak és Eurüdikének most nem afféle gigászi ellenfelekkel kell megküzdeniük, mint a halál. A hétköznapok, a változás, a különböző világnézet hozta dicstelen, mégis kemény harc lesz az övék. Izgalmas vállalkozás ezt a disszonanciát, és a különbözőségekben felvillanó, pillanatnyi összecsengéseket pusztán a mozdulatok nyelvére kódolni. A tánc képes megmutatni az emberi kapcsolatok mozgatórúgóit, az újra és újra feszültséget és feloldhatatlan ellentéteket generáló, belső erőket. Simkó Beatrix és Grecsó Zoltán együttműködésük sok éves tapasztalatit sűrítik duójukba, Dömölky Dániel letisztult látvány- és díszletkonstrukciójában, a Gryllus Ábris sound designer által teremtett atmoszférában.
Az előadás ajánlója: https://youtu.be/8XwxHpqINSg
Koreográfia, tánc: Simkó Beatrix, Grecsó Zoltán Zene: Gryllus Ábris Látvány: Dömölky Dániel Jelmez: Földi Petra
Az előadás helyszíne: Vígszínház Házi Színpad
Producer: Pro Progressione
Külön köszönet: Ágoston Stefánia, Bagi Anna, Kálmán Eszter, Nagy Bálint, Pető József, Reich Tamás, Sebők Borbála, Szellő Ádám, Zsalakovics Anikó
Támogatók: NKA, EMMI, Vígszínház, Műhely Alapítvány, Sín Produkció, Spicc Stúdió, Movein Stúdió, Eötvös 10, Pro Progressione, PUR E, DNN, deephoto
, , , 
|

Egy faun alkonya
Koncepció:
Előadók:
Fotók:
Valencia James, Grecsó Zoltán
Valencia James, Rusu Andor
Mészáros Csaba
A zenekari költeményt Mallarmé verse ihlette, Grecsó Zoltán koreográfiáját pedig a zenekari költeményre készült balettelőadás mögött húzódó életrajzi és narratív párhuzam. A kortárs tánc berkekben újabb és újabb feldolgozása lát napvilágot Nizsinszkij Egy faun délutánja című előadásának, ám a Nizsinszkij-életrajz felöl még nem foglalkoztak a darabbal. A zenei narratíva szerint az ifjú Faun, amint felfedezi önmagát és szexualitását, a vágyak és a zsongító álom kábulatában a természet mindenségének birtokosaként éli meg önmagát. Nizsinszkijnek, a “táncosok királyának” személyiségére azonban kezdetektől rányomta a bélyegét, hogy sikereit kivételes tehetségén túl szeretője és egyben munkaadója, Szergej Gyagilev szerepének tulajdonította. A homoszexuális kapcsolatot domináló követelőzés, elnyomás és burokba zárás, majd a szakítást megbosszuló teljes szakmai és lelki tönkretétel következményeként Nyizsinszkijt később skrizofréniával diagnosztizálják. A koreográfia a megbomló elme csapongásait, az identitásvesztés folyamatát a Faun-történetre rímelteti: összemosva a delíriumos álom és a szétfutó gondolatfolyam állapotát, s egyúttal az egyszerre isteni és emberi öndefiniálás élményét.
, , , , , , , , , , , , , , , , , , 
Egy faun alkonya
Egy faun alkonya
Koncepció:
Előadók:
Fotók:
Valencia James, Grecsó Zoltán
Valencia James, Rusu Andor
Mészáros Csaba
A zenekari költeményt Mallarmé verse ihlette, Grecsó Zoltán koreográfiáját pedig a zenekari költeményre készült balettelőadás mögött húzódó életrajzi és narratív párhuzam. A kortárs tánc berkekben újabb és újabb feldolgozása lát napvilágot Nizsinszkij Egy faun délutánja című előadásának, ám a Nizsinszkij-életrajz felöl még nem foglalkoztak a darabbal. A zenei narratíva szerint az ifjú Faun, amint felfedezi önmagát és szexualitását, a vágyak és a zsongító álom kábulatában a természet mindenségének birtokosaként éli meg önmagát. Nizsinszkijnek, a “táncosok királyának” személyiségére azonban kezdetektől rányomta a bélyegét, hogy sikereit kivételes tehetségén túl szeretője és egyben munkaadója, Szergej Gyagilev szerepének tulajdonította. A homoszexuális kapcsolatot domináló követelőzés, elnyomás és burokba zárás, majd a szakítást megbosszuló teljes szakmai és lelki tönkretétel következményeként Nyizsinszkijt később skrizofréniával diagnosztizálják. A koreográfia a megbomló elme csapongásait, az identitásvesztés folyamatát a Faun-történetre rímelteti: összemosva a delíriumos álom és a szétfutó gondolatfolyam állapotát, s egyúttal az egyszerre isteni és emberi öndefiniálás élményét.
, , , , , , , , , , , , , , , , , , 
|

Mellettünk
Döbrösi Laura, Grecsó Krisztián, Grecsó Zoltán, Gothár Márton,
Kertész Endre
Amikor szegény édesanyánkat megkérdezik, mivel foglalkoznak a fiai, és megmondja, rendre azt kérdezik, és „normális gyereke nincs”? A falu zárt, kegyetlen és szép világ, olyan gyökér, olyan életkezdés, ami örökre meghatároz. Erről a közös identitásról mesélnek a Grecsó fivérek egészen más nyelven, egészen másképpen. A tánc nem magyarázza a szöveget, nem pantomim. A közös este Inkább különös küzdelem, lelki leltár, virtuális családállítás. Eltérő nézőpontok, más formák, a közös gubancok körül. Tartalmas, mégis intim, szórakozás, egy est a családról, a szerelmekről, az első csóktól az első válásig.
, , 
Mellettünk
Mellettünk
Döbrösi Laura, Grecsó Krisztián, Grecsó Zoltán, Gothár Márton,
Kertész Endre
Amikor szegény édesanyánkat megkérdezik, mivel foglalkoznak a fiai, és megmondja, rendre azt kérdezik, és „normális gyereke nincs”? A falu zárt, kegyetlen és szép világ, olyan gyökér, olyan életkezdés, ami örökre meghatároz. Erről a közös identitásról mesélnek a Grecsó fivérek egészen más nyelven, egészen másképpen. A tánc nem magyarázza a szöveget, nem pantomim. A közös este Inkább különös küzdelem, lelki leltár, virtuális családállítás. Eltérő nézőpontok, más formák, a közös gubancok körül. Tartalmas, mégis intim, szórakozás, egy est a családról, a szerelmekről, az első csóktól az első válásig.
, , 
|

Képzelt Beteg
Koreográfia:
Előadók:
Jelmeztervező:
Dramaturg:
Zene:
Grecsó Zoltán
Emődi Attila, György László, Homolya Patrícia, Kőhalmi Viktória, Nagy Csaba, Schlégl András, Tóth Karolina
Szaniszló Tamásné
Tóth Réka Ágnes
Adrian Newgent, Döbrösi Laura, Grecsó Zoltán
A francia klasszicizmus legnépszerűbb drámaírójának utolsó darabjához még egyetlen táncszínházi előadás sem nyúlt hozzá ilyen formában: a valóság és színház közötti határvonalak nemcsak a történet szintjén mosódnak össze, hanem a társadalomkritikai áthallások révén saját valóságunk is beleszivárog a cselekménybe. Az előadás egyszerre szívhez szóló és önkritikus, súlytalan és mély. XIV. Lajos udvari szerzőjének élete párhuzamos történetként kíséri a Képzelt beteg eseménysorát, amelyben kiderül, miért Moliere a francia Woody Allen, miért táncol a Napkirály, hogyan cselez Lully és milyen szimptómái vannak annak a betegségnek, amit csak képzelünk, de nevezhetjük szerelemnek, színháznak — vagy aminek akarjuk.
http://vimeo.com/86918173
, , 
Képzelt Beteg
Képzelt Beteg
Koreográfia:
Előadók:
Jelmeztervező:
Dramaturg:
Zene:
Grecsó Zoltán
Emődi Attila, György László, Homolya Patrícia, Kőhalmi Viktória, Nagy Csaba, Schlégl András, Tóth Karolina
Szaniszló Tamásné
Tóth Réka Ágnes
Adrian Newgent, Döbrösi Laura, Grecsó Zoltán
A francia klasszicizmus legnépszerűbb drámaírójának utolsó darabjához még egyetlen táncszínházi előadás sem nyúlt hozzá ilyen formában: a valóság és színház közötti határvonalak nemcsak a történet szintjén mosódnak össze, hanem a társadalomkritikai áthallások révén saját valóságunk is beleszivárog a cselekménybe. Az előadás egyszerre szívhez szóló és önkritikus, súlytalan és mély. XIV. Lajos udvari szerzőjének élete párhuzamos történetként kíséri a Képzelt beteg eseménysorát, amelyben kiderül, miért Moliere a francia Woody Allen, miért táncol a Napkirály, hogyan cselez Lully és milyen szimptómái vannak annak a betegségnek, amit csak képzelünk, de nevezhetjük szerelemnek, színháznak — vagy aminek akarjuk.
http://vimeo.com/86918173
, , 
|

Hófehérke
Grecsó Zoltán
Emődi Attila, György László, Homolya Patricia, Kőhalmi Viktória, Nagy Csaba, Schlégl András Schlégl, Tóth Karolina
A darab azt vizsgálja, milyen létjogosultsága lehet ma a mítoszoknak és meséknek. Kik a hőseink? Milyen világból választunk magunknak példaképeket? Milyen pozíció az, melyet ezekhez a példaképekhez viszonyítva jelölünk ki magunknak? A darab a világnak tartott tükör: a valóságshow-kat, brazil szappanoperákat és a celebvilágot idézi meg roppant szórakoztató formában, de mégis a modern mesék veszélyeire hívja fel a figyelmet. A magunkról alkotott kép milyensége forog kockán: hiszen amik napjaink meséi, sztorijai, azok kulturális rendeltetésüknek megfelelően integráns elemei az önértelmezésünk, részei a szocializációnknak.
, , 
Hófehérke
Hófehérke
Grecsó Zoltán
Emődi Attila, György László, Homolya Patricia, Kőhalmi Viktória, Nagy Csaba, Schlégl András Schlégl, Tóth Karolina
A darab azt vizsgálja, milyen létjogosultsága lehet ma a mítoszoknak és meséknek. Kik a hőseink? Milyen világból választunk magunknak példaképeket? Milyen pozíció az, melyet ezekhez a példaképekhez viszonyítva jelölünk ki magunknak? A darab a világnak tartott tükör: a valóságshow-kat, brazil szappanoperákat és a celebvilágot idézi meg roppant szórakoztató formában, de mégis a modern mesék veszélyeire hívja fel a figyelmet. A magunkról alkotott kép milyensége forog kockán: hiszen amik napjaink meséi, sztorijai, azok kulturális rendeltetésüknek megfelelően integráns elemei az önértelmezésünk, részei a szocializációnknak.
, , 
|

Legénybúcsú
A darab a mára megalomán élvezethajhászattá alacsonyodott legénybúcsú problematikáját járja körül. Mi köze a annak a döntéshez, mi köze a fogadott örök hűséghez? Minek, kinek van szüksége a házasságkötés napját megelőző éjszakát az utolsó legitim megcsalás és felelőtlenség éjszakájává tenni, hogy a kicsapongás furdaló érzése kísértse a nagy napra való készülődést? S egyáltalán kit érint ez a megcsalás? A másikat, vagy a döntést magát? Az otromba és kiábrándító kerettörténeten keresztül átsejlő érzékenység, az erős kritikai él teszi a darabot fontos és aktuális produkcióvá, vegytisztán hozva a grecsói jegyeket: a humor, a szépség, a mélység és a sekélyesség együttes felmutatását.

Legénybúcsú
Legénybúcsú
A darab a mára megalomán élvezethajhászattá alacsonyodott legénybúcsú problematikáját járja körül. Mi köze a annak a döntéshez, mi köze a fogadott örök hűséghez? Minek, kinek van szüksége a házasságkötés napját megelőző éjszakát az utolsó legitim megcsalás és felelőtlenség éjszakájává tenni, hogy a kicsapongás furdaló érzése kísértse a nagy napra való készülődést? S egyáltalán kit érint ez a megcsalás? A másikat, vagy a döntést magát? Az otromba és kiábrándító kerettörténeten keresztül átsejlő érzékenység, az erős kritikai él teszi a darabot fontos és aktuális produkcióvá, vegytisztán hozva a grecsói jegyeket: a humor, a szépség, a mélység és a sekélyesség együttes felmutatását.

|

Konyhaasztal
Az első előadásban két determinált pozíció, a só- és a borstartó keveredik össze a konyhaasztalon, feketék és fehérek, igenek és nemek. A két figura a női és férfi szerepekről beszél, árulkodik, csacsog, humorral és fekete derűvel, az ólomkatona és a papírbalerina alakjait megidézve. Akár egy kettétörött cserépedény, a te és én taszítását és vonzását, oldásának és kötésének csomópontjait feszegeti, ahol összeérnek a mozdulatok és ahol szétválnak.
, 
Konyhaasztal
Konyhaasztal
Az első előadásban két determinált pozíció, a só- és a borstartó keveredik össze a konyhaasztalon, feketék és fehérek, igenek és nemek. A két figura a női és férfi szerepekről beszél, árulkodik, csacsog, humorral és fekete derűvel, az ólomkatona és a papírbalerina alakjait megidézve. Akár egy kettétörött cserépedény, a te és én taszítását és vonzását, oldásának és kötésének csomópontjait feszegeti, ahol összeérnek a mozdulatok és ahol szétválnak.
, 
|

A magyar Ugaron
Jelmezkoncepció:
Koreográfia és tánc:
Zene:
Lionel Hoche
Grecsó Zoltán
Grecsó Zoltán
Keserű vagyok meg támadó. Nem. Törlés. Rajongó hang vagyok, Adyé. Eltékozolt föld vagyok, a haza, a költő szemében láthatsz, itt minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. Fekete linóleum vagyok, ez nekem a táj: fekete linóleum, gyászoló színházi tér. Megbújhatok benne észrevétlenül. Hogy nem is látsz? Pedig ott vagyok: a szőr, a sok buja szőr nem véd, csak eltakar.
A darab Ady Endre azonos című költeményének tánc-parafrázisa, főszerepben egy identitásában meghasonlott pulival, aki a hazáját ért kritika hatására maga mögött hagyná magyarságát. Az Európai Parlament Magyarország-kritikus szövegeiből összevágott hanganyag és az érzékeny humorú koreográfia tragikomikus vallomás a nemzeti identitás válságáról.
, , 
A magyar Ugaron
A magyar Ugaron
Jelmezkoncepció:
Koreográfia és tánc:
Zene:
Lionel Hoche
Grecsó Zoltán
Grecsó Zoltán
Keserű vagyok meg támadó. Nem. Törlés. Rajongó hang vagyok, Adyé. Eltékozolt föld vagyok, a haza, a költő szemében láthatsz, itt minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. Fekete linóleum vagyok, ez nekem a táj: fekete linóleum, gyászoló színházi tér. Megbújhatok benne észrevétlenül. Hogy nem is látsz? Pedig ott vagyok: a szőr, a sok buja szőr nem véd, csak eltakar.
A darab Ady Endre azonos című költeményének tánc-parafrázisa, főszerepben egy identitásában meghasonlott pulival, aki a hazáját ért kritika hatására maga mögött hagyná magyarságát. Az Európai Parlament Magyarország-kritikus szövegeiből összevágott hanganyag és az érzékeny humorú koreográfia tragikomikus vallomás a nemzeti identitás válságáról.
, , 
|

Kamaszok
Jó lenne azt állítani, végre megfejtettük önöknek, milyenek a mai kamaszok. És hogy senki ne aggódjon, Grecsó Zoltán új rendezését látva nem lesz több gondja, ha kamasz. Se kérdése, ha szülő. De csak azt tudjuk biztosra mondani, hogy a mai tinédzserek nem olyanok, mint amilyenek a „tavalyiak” voltak, és még csak arra sem hasonlítanak, mint amilyen sihederek a szüleik voltak. És ez persze azt is jelenti, hogy nagyon is olyanok: ugyanazokat a köröket futják, hasonlóan gigászi csatákat vívnak, ahol az életük a tét. A nagy sikerű Képzelt beteg után,- amely előadás a Fülöp Viktor-ösztöndíjas táncos-koreográfus Grecsó Zoltán legtöbbet játszott darabja, s egyben a GG Tánc Eger számára készített legutóbbi munkája- ismét a fiatalokhoz (is) szól. De mindenképpen róluk. Az előadás, ahogy tőle megszokhattuk, a tánc és a színház humoros, izgalmas kavalkádja, keveréke. A Kamaszok, miközben megnevettet, felkavar, tükröt tart elénk, rólunk szól, arról a sejtelemről, hogy az akkori, felnőttként talán banálisnak gondolt döntéseink, kamaszkorunk drámái tényleg egy életre szóltak. És bármit is teszünk, csak úgy tudunk szeretni, ahogy megtanultunk, és ugyanabból az anyagból vagyunk, amivé akkor gyúrt minket az élet.
Alkotó-előadók: Emődi Attila, Kelemen Dorottya, Tóth Karolina, Joni Österlund Schlégl András, Szeles Viktória, Tóth Karolina, Törteli Nadin, Varga Kristóf
Zene: Gryllus Ábris
Dramaturgia: Csizmadia Izabella, Dózsa Erzsébet
Jelemez: Zelenka Nóra
Koreográfia: Grecsó Zoltán
Koreográfus-asszisztens: Pintér Lotti
Tagozatvezető: Topolánszky Tamás
Külön köszönet: Bagi Anna, Várhelyi Orsolya

Kamaszok
Kamaszok
Jó lenne azt állítani, végre megfejtettük önöknek, milyenek a mai kamaszok. És hogy senki ne aggódjon, Grecsó Zoltán új rendezését látva nem lesz több gondja, ha kamasz. Se kérdése, ha szülő. De csak azt tudjuk biztosra mondani, hogy a mai tinédzserek nem olyanok, mint amilyenek a „tavalyiak” voltak, és még csak arra sem hasonlítanak, mint amilyen sihederek a szüleik voltak. És ez persze azt is jelenti, hogy nagyon is olyanok: ugyanazokat a köröket futják, hasonlóan gigászi csatákat vívnak, ahol az életük a tét. A nagy sikerű Képzelt beteg után,- amely előadás a Fülöp Viktor-ösztöndíjas táncos-koreográfus Grecsó Zoltán legtöbbet játszott darabja, s egyben a GG Tánc Eger számára készített legutóbbi munkája- ismét a fiatalokhoz (is) szól. De mindenképpen róluk. Az előadás, ahogy tőle megszokhattuk, a tánc és a színház humoros, izgalmas kavalkádja, keveréke. A Kamaszok, miközben megnevettet, felkavar, tükröt tart elénk, rólunk szól, arról a sejtelemről, hogy az akkori, felnőttként talán banálisnak gondolt döntéseink, kamaszkorunk drámái tényleg egy életre szóltak. És bármit is teszünk, csak úgy tudunk szeretni, ahogy megtanultunk, és ugyanabból az anyagból vagyunk, amivé akkor gyúrt minket az élet.
Alkotó-előadók: Emődi Attila, Kelemen Dorottya, Tóth Karolina, Joni Österlund Schlégl András, Szeles Viktória, Tóth Karolina, Törteli Nadin, Varga Kristóf
Zene: Gryllus Ábris
Dramaturgia: Csizmadia Izabella, Dózsa Erzsébet
Jelemez: Zelenka Nóra
Koreográfia: Grecsó Zoltán
Koreográfus-asszisztens: Pintér Lotti
Tagozatvezető: Topolánszky Tamás
Külön köszönet: Bagi Anna, Várhelyi Orsolya

|
|
|
|